„A levegőt s a szabadságot
csak akkor érezzük, ha nincs.”
(Weöres Sándor)        

    Az idei tanévben rendhagyó módon emlékeztünk meg az 1956-os forradalomról.

   Osztályaink október elején egy felhívásban előzetes feladatokat kaptak, melyeket aztán tanítóik, tanáraik segítségével oldottak meg.

   Az alsó tagozatosok megelevenítették a forradalom jelképévé vált „lyukas lobogót” és a Kossuth-címert, majd ünnepi faliújságot készítettek osztálytermük mellett.

    Az ötödikesek drámaórán állóképekkel jelenítették meg a forradalom pillanatait, a tüntetések hangulatát, majd megalkották osztályuk „emlékművét”.

    A hatodik évfolyam az 50-es évek világát idézte fel. A 6.a osztályosok az akkori gyerekek életének tárgyait mutatták be, utánanéztek, mi volt a Bambi, a rugós foci, a fémépítő, a pedálos kisautó, a Vidámpark, ki volt Pöttyös Panni, milyen busszal közlekedtek az emberek, hogyan jártak iskolába a tanulók.

A 6.b és a 6.d osztály diákjai az akkori „divatnak” jártak utána, kiderítették, hogyan nézett ki a lódenkabát és a micisapka, majd remek öltöztetőbabákat készítettek. A 6.c-sek témája az úttörőmozgalom és az Úttörővasút volt. Ismertetőjüket régi tárgyakkal (úttörőnyakkendővel, síppal, őrsinaplóval) színesítették.

    A 7-8. évfolyam tanulóinak először rejtvényeket kellett megfejteniük, hogy a feladatukhoz jussanak: puzzle-t, anagrammákat raktak össze. Aztán a forradalom fontos helyszíneit, szereplőit, eseményeit idézték fel, osztályonként más-más témát feldolgozva. A beszámolókban megelevenedett Nagy Imre, Maléter Pál, Brusznyai Árpád és a „pesti srácok” alakja, a Sztálin-szobor ledöntése. A gyerekek utánanéztek, mi történt október 23-án a Műegyetemnél, a Petőfi-szobornál és a Magyar Rádiónál, miért volt jelentős a Corvin köz vagy éppen a Széna tér. Kiderítették, hogyan kapcsolódott 1956 eseményeihez az Egmont-nyitány, mi volt a Szabad Európa Rádió, utánanéztek, milyen jelszavakat skandáltak az emberek a tüntetéseken.

Érdekességként akkori viccek csattanóját is megkeresték, 56-os slágerlistát készítettek, kiderítették a korabeli 20 forintoson szereplő alak történetét, utánajártak, mi volt az úgynevezett „melbourne-i vérfürdő”, melyik kultikus film főszereplője Pelikán József gátőr, s milyen a „magyar narancs”.

    A diákközösségek által készített munkák aztán egy nagy kiállítássá álltak össze, melyet szerdán délután maguk a gyerekek alakítottak ki.

   Csütörtökön az osztályok egy rövid filmet néztek meg az 1956-os forradalomról, majd osztályfőnökük vezetésével levonultak az aulába, s megtekintették a rendhagyó tárlatot. Közben szólt az Egmont-nyitány...

   Meglepetésként korabeli ruhák is várták a gyerekeket, volt tanítványunk édesapja, Tatai Tamás, illetve a Petőfi Színház jóvoltából. Eredetiben is megnézhették a diákok a lódenkabátot és a micisapkát, a pufajkát, a szovjet katonai egyenruhát vagy éppen a bőrkabátot.

    A rendhagyó, de mégis méltó megemlékezés pillanatait, a különleges tárlat képeit Kállay Tamás fényképész örökítette meg.

Képek