Mindenszentek

A mindenszentek vagy minden szentek napja keresztény ünnep, amelyet a  valaha élt igaz emberek tiszteletére tartanak. A mindenszentek hagyománya a kelta kultúra időszakából származik. Az akkor élők úgy vélték, hogy mindenszentek éjszakáján az elmúlt évben meghaltak lelkei összezavarhatják az élők életét. Ezért ennek elkerülésére áldozatokat mutattak be.

A kereszténység terjesztésekor a hittérítők azt a feladatot kapták, hogy lehetőség szerint a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazítsák azok betiltása helyett. Így ez a pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett. Keleten már IV., míg a nyugati keresztény egyházban a VII. századtól tartották nyílván ünnepként.

IV. Gergely pápa a IX. században november 1-jére helyezte és egyetemes ünneppé tette mindenszentek napját. Sok európai országban szokás - köztük Magyarországon is - hogy ilyenkor az emberek meglátogatják elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek  és gyertyákat, mécseseket gyújtanak. Hazánkban német hatásra a XIX. század elejétől terjedt el ez a szokás. Portugáliában, Spanyolországban és Mexikóban viszont ezen a napon felajánlásokat tesznek, míg az angol nyelvű országokban hagyományosan felcsendül a "Minden szenteknek" himnusza.


Halottak napja

Az ünnep már az ókori Rómában is létezett. A katolikus egyház először 998-ban ünnepelte. A kezdeményezés alapja az volt, hogy mindenszentek napja után - amely az üdvözült lelkekre emlékezik - emlékezzenek meg  valamennyi elhunyt hívőről.