Mindenszentek
A mindenszentek vagy minden szentek
napja keresztény ünnep, amelyet a valaha élt igaz emberek
tiszteletére tartanak. A mindenszentek hagyománya a kelta kultúra
időszakából származik. Az akkor élők úgy vélték, hogy mindenszentek
éjszakáján az elmúlt évben meghaltak lelkei összezavarhatják az élők
életét. Ezért ennek elkerülésére áldozatokat mutattak be.
A kereszténység terjesztésekor a
hittérítők azt a feladatot kapták, hogy lehetőség szerint a keresztény
szokásokat a pogány ünnepekhez igazítsák azok betiltása helyett. Így ez
a pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett. Keleten már IV.,
míg a nyugati keresztény egyházban a VII. századtól tartották nyílván
ünnepként.
IV. Gergely pápa a IX. században
november 1-jére helyezte és egyetemes ünneppé tette mindenszentek
napját. Sok európai országban szokás - köztük Magyarországon is - hogy
ilyenkor az emberek meglátogatják elhunyt hozzátartozóik sírját,
virágot
visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak. Hazánkban német
hatásra a XIX. század elejétől terjedt el ez a szokás. Portugáliában,
Spanyolországban és Mexikóban viszont ezen a napon
felajánlásokat tesznek, míg az angol nyelvű országokban hagyományosan
felcsendül a "Minden szenteknek" himnusza.
Halottak napja
Az ünnep már az ókori Rómában is létezett. A katolikus egyház először
998-ban ünnepelte. A kezdeményezés alapja az volt, hogy mindenszentek
napja után - amely az üdvözült lelkekre emlékezik - emlékezzenek
meg valamennyi elhunyt hívőről.